Tofu, tempeh, szójatej, szójaszósz, miso, szójavirsli, szójatej és joghurt, mára már sokak által ismert élelmiszerek.
Ezek különösen népszerű alapanyagok a vegetáriánusok, és vegánok körében, azonban a közvélemény szinte hadjáratot folytat a szójafogyasztók ellen, és mindenféle egészségügyi károkkal fenyegeti.
De valóban félnünk kell a szójától, vagy igyekezzünk mostantól az étrendünkbe beilleszteni?
Többféle kutatást is lehet ebben a témában találni, de talán a legrelevánsabb az a húsz éves kutatás, amely csak nemrég látott napvilágot.
Minden esetre a szójakészítmények megválasztásánál arra is kell figyelni, hogy a NON GMO felirat mindenképpen szerepeljen rajta, és megbízható forrásból jussunk hozzá A szója a legnépszerűbb állattakarmány a földön, így, ha a húsevőknek valójában jobban kellene aggódniuk szójafogyasztás mértékük és minőségük miatt, mint a vegánoknak. Hiszen az állatok életük során hatalmas mennyiséget fogyasztanak el, amelyből primer fehérjeként építik fel a húsállományukat, mely közvetlenül a húsevők asztalára kerül. Ebben az esetben pedig még az a bizonyosságunk sincsen meg, hogy az állat génmanipuláció mentes szóját fogyasztott.
Időről időre előkerül egy-egy szóját magasztaló, vagy becsmérlő cikk, de engem mindig is érdekelt az igazság.
A Harvard T. H Chan School of Public Health folyóirat szerint, a szója egyedülálló élelmiszer, amelyet széles körben tanulmányoztak a szervezetre gyakorolt ösztrogén és anti-ösztrogén hatása miatt. Úgy tűnhet, hogy a tanulmányok ellentmondó következtetéseket vonnak le a szójával kapcsolatban, de ez nagyrészt a szója tanulmányozási módjai közötti nagy eltéréseknek köszönhető. A közelmúltban végzett populációs vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a szója jótékony vagy semleges hatással van különböző egészségügyi állapotokra.
A szója egy tápanyagban gazdag fehérjeforrás, amelyet biztonságosan fogyaszthatunk hetente többször, és valószínűleg gyakrabban is, és valószínűleg egészségügyi előnyökkel jár – különösen, ha a vörös és a feldolgozott hús alternatívájaként fogyasztjuk.
A szóját egyesek egészséges táplálékként tartják számon, és azt állítják, hogy enyhíti a hőhullámokat késlelteti a csontritkulást, és védelmet nyújt az olyan hormonális rák ellen, mint a mell- és prosztatarák.
Ugyanakkor mások azért kerülik a szóját, mert attól tartanak, hogy mellrákot, pajzsmirigy-problémákat és demenciát okozhat, bár ezek az állítások nem igazolódtak be.
Akár egy népszerű sajtócikkben, akár egy klinikai tanulmányban tették közzé, a szójával kapcsolatos vita továbbra is fennáll.
A hüvelyesek családjába tartozó fajként a táplálkozástudománnyal foglalkozó tudósok azonban gyakran olyan élelmiszerként jelölik meg a szóját, amely jelentős egészségügyi előnyökkel járhat. Az ellentétes kutatások miatt azonban, amelyek a szója bizonyos helyzetekben lehetséges negatív hatásaira utalnak, ott már nem egyértelmű a helyzet
.A bizonytalanság részben a szója szervezetre gyakorolt hatásának bonyolultságából adódik. A szója egyedülálló abban, hogy nagy koncentrációban tartalmaz izoflavonokat, egy olyan növényi ösztrogént (fitoösztrogént), amely működésében hasonló az emberi ösztrogénhez, de sokkal gyengébb hatása van.
A szója izoflavonjai kötődhetnek a szervezetben lévő ösztrogénreceptorokhoz, és gyenge ösztrogén vagy antiösztrogén aktivitást okozhatnak.
Úgy tűnik, hogy a szója izoflavonjai és a szójafehérje eltérő hatást fejtenek ki a szervezetben a következő tényezők alapján.
A tanulmányokban ugyanis nem mindegy, hogy állatokkal vagy emberekkel végzett vizsgálatban vizsgálják? A szója eltérő módon metabolizálódhat állatokban, így az állatkísérletek eredményei nem feltétlenül alkalmazhatók az emberre. Így az állatkísérletekkel végzett tanulmányok nem adnak valós eredményt.
Vizsgálták a hormonszinteket. A szója ösztrogén tulajdonságokkal rendelkezhet, hatása a szervezetben lévő hormonszinttől függően változhat. A menopauza előtti nőknél sokkal magasabb az ösztradiol – az emberi szervezetben az ösztrogén fő formája – keringési szintje, mint a posztmenopauzás nőknél. Ebben az összefüggésben a szója antiösztrogénként hathat, de a posztmenopauzás nőknél a szója inkább ösztrogénként hathat.
Vizsgálták a szója típusait, mint teljes szójaételeket, például tofut és szójababot, feldolgozott változatokat, például szójafehérje-porokat, vagy szójaalapú vegetáriánus burgereket. Fermentált vagy nem erjesztett szójaételeket. Ha táplálékkiegészítőket vizsgáltak, fontos szempont volt, hogy tartalmaznak-e izoflavonokat, szójafehérjét, stb.
Az izoflavon tartalmukon kívül a szójaételek tápanyagokban gazdagok, beleértve a B-vitamint, rostokat, káliumot, magnéziumot és kiváló minőségű fehérjét. Egyes növényi fehérjékkel ellentétben a szójafehérjét teljes értékű fehérjének tekintik, amely tartalmazza mind a kilenc esszenciális aminosavat, amelyet a szervezet nem tud előállítani, és amelyet az étrendből kell bevinni. A szójaételeket szintén erjesztett vagy nem fermentált kategóriába A fermentált azt jelenti, hogy a szójaételeket hasznos baktériumokkal, élesztőgombákkal vagy penészgombákkal tenyésztették. Egyesek úgy vélik, hogy a szója fermentálása javítja annak emészthetőségét és felszívódását a szervezetben, mivel ez a folyamat részben lebontja a szója cukor- és fehérjemolekuláit.
A legfontosabb tehát, hogy a szója szervezetre gyakorolt hatását tekintve eltérő, de inkább hasznos, mint káros.
Értem ezalatt, különösen a teljes értékű nem GMO-s, főként fermentált szójakészítményeket, amelyet Ázsia lakossága töb bezer éve fogyaszt egészsége megőrzése érdekében. A probléma leginkább az élelmiszerekben történő feldolgozásával, minőségével, és a forrásával van.
Ebben az esetben, mint minden élelmiszerrel kapcsolatban is fontos a mértékletesség, és a tudatos fogyasztás.
forrás: https://academic.oup.com/jn/article/140/12/2289S/4630696?login=false
