Ezt egy egyszerű szóval meg tudom válaszolni.
Nem.
Mégis mindenki ezt keresi, és valóban nagyon kényelmes lenne, de ahogyan az emberek sem egyformák, az egészséghez vezető útjuk is különböző.
Az ayurveda tudományához, ősi tudásához újra és újra vissza kell kanyarodnom írásaimban, mert olyan összefüggésekre világít rá, amelyet eddig nem ismertem.
A több, mint 5000 éves ayurveda tudományt, az öt alapvető elem létezésének metafizikájára alapozzák, amely az emberi testet beleértve a világegyetemet alkotják.
Ezek a föld, víz, tűz, levegő, és éter.
Az ayurveda egyik alapköve a három dósa létezése, avagy a biológiai energia három formája.
Ezek a vata, pitta, kapha elnevezést kapták, és az összes szerv, valamint szervezetünk összes rendszerének működését biztosítják.
Mindhárom biológiai energiának saját tulajdonságai és funkciói vannak. A vata, a pitta, és a kapha dinamikus egyensúlya tartja fenn az egyén összes rendszerének optimális működését. Így az egyén egészségének, vagyis egyensúlyának feltétele a dósák helyreállítása.
Az egészség a következő elemekből épül fel:
Mentális egészség 40%
Táplálkozás 30%
Napirend, mozgás 30%
Az ayurveda tehát azt vallja, hogy mindennel a maga természete szerint, az ő sajátos mivolta szerint bánik. Nincs két egyforma test (ahogyan két egyforma lélek sem). Ezenkívül ott vannak a dósák, hármas felosztásban, amelyek az elemekhez hasonlóan mindenkiben különböző arányokban vannak jelen.
Az ayurvéda szerint minden ember egyedi, csak rá jellemző testtípussal rendelkezik.
Ezt az egyedi testtípust az határozza meg, hogy szüleink, fogantatásunk pillanatában milyen biológiai energia eloszlással rendelkeztek.
Ha nem testtípusunknak megfelelően élünk, táplálkozunk, mozgunk, lélegzünk, és nem tudjuk a mentális egészségünket megőrizni, a testben az eredeti dósák aránya felborul. Ezáltal diszharmónia alakul ki, amely később testi tünetekben, és betegségekben manifesztálódik.
Ezen tudás ismeretében, hogyan is gondolhatjuk, hogy mindenkinek ugyanaz a diéta vagy módszer, mozgás, vagy étrend fog beválni arra, hogy visszanyerje kiegyensúlyozott egészségét?
És még egy-egy irányzaton belül is nagyon óvatosan kell bánnunk azzal, hogy annak minden elemét maradéktalanul megvalósítva magunkévá tegyük.
A nyugati táplálkozástudományban és irányzatokban, a sok kutatás ellenére még mindig érezhető az a hiány, hogy egyetértsünk, mi is az az egészséges táplálkozás.
Az étrendre vonatkozó irányelvek a modernkori időkben rengeteget változtak, ami nem csak az emberek, hanem még a szakemberek körében is állandó zavar és vita forrása.
Paleo, mediterrán, keto (magas zsír, alacsony szénhidrát), 30 napos diéta, magas szénhidrát, alacsony zsír ditéta, nyers, és sorolhatnám.
Megdöbbentő, hogy annyi diétával foglalkozó tanulmány, mennyire ellentmond egymásnak.
Továbbá az is érdekes, hogy hosszútávon egyik sem tartható, és az emberek nagy százaléka hamar visszatér a nem tudatos, és nem személyre szabott étrendjéhez egy-egy kudarc után.
Néhány tanulmány azt találta, hogy az egyének glikémiás reakciója nagyon eltérő lehet ugyanazokra az ételekre. Például; egyes embereknél nagyobb a vércukorszint emelkedése cukor elfogyasztása után, mint kenyérevés után, másoknak nagyobb a glikémiás reakciója a kenyér elfogyasztása után.
Hasonlóképpen, a legtöbb embernél nagyobb vércukorszint-emelkedés tapasztalható egy banán elfogyasztása után, mint egy sütemény elfogyasztása után, de vannak, akik ezzel ellenkező reakciót adnak.
A kísérleti modell olyan klinikai paramétereken alapul, mint az éhgyomri glükóz, a lipidszintek, a derékkörfogat, valamint a széklet, és mikrobiom(bélflóra) állapota. Ez a modell sokkal megbízhatóbban tudta megjósolni az élelmiszerekre adott vércukor-válaszokat, mintha csak az étkezések szénhidrát-zsír-fehérjetartalmát (makrotápanyagok) vizsgálták volna.
Ezenkívül, személyre szabott étrendi ajánlásokat is tudtak készíteni a vizsgálatban résztvevők számára, amelyek sikeresen csökkentették a páciensek egy héten keresztül mért vércukorszintjét. Egy közelmúltban végzett retrospektív elemzés némileg hasonló eredményt mutatott, miszerint a betegek diéta előtti jellemzői, korrelálhattak a diéta kimenetelével. Tanulmány: https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(17)32253-5
Pontosabban, azok az inzulinrezisztens betegek, akik magas éhgyomri inzulinszinttel kezdték, többet fogytak alacsony zsírtartalmú, mint alacsony szénhidráttartalmú diéta mellett, míg az inzulinrezisztens és alacsony éhgyomri inzulinszintű betegek, többet fogytak az alacsony szénhidráttartalmú diéta mellett.
Mit jelentenek ezek a megállapítások orvosi szemszögből?
Először is azt, hogy mi emberek kissé eltérően emésztjük és metabolizáljuk az ételeket, és így eltérő képességekkel rendelkezünk a homeosztázis fenntartására az étrendünk változékonysága mellett.
Ezért nem valószínű, hogy valaha is találunk általánosítható étrendi irányelveket, amelyeket minden ember számára megadhatunk.
Ezzel szemben, a „személyre szabottság” viszont hatékony eszközzé válhat a gyógyításban, amelyet az Ayurvéda, már több, mint 5000 éve alkalmaz. Az ayurveda pedig nem csak étrendi, hanem életmódbeli ajánlásokat is nyújt a páciensek számára.
Nem beszélve arról, hogy eredeti funkciója az egészségmegőrzés, a fiatalság és vitalitás fenntartása, illetve a betegségek kialakulásának megelőzése, másnéven a prevenció.
Ami a modern orvostudományt illeti, az is elképzelhető, hogy hamarosan eljutunk oda, hogy néhány vérvétel, bélflóra vizsgálat elegendő lehet, hogy az emberek genetikájához, anyagcseréjéhez, mikrobiomjához igazodó, egyéni étrendet alakítsanak ki.
De még ebből a képletből is hiányzik az ember egyéni helyzete a világban, társas kapcsolatai, gyermekkori traumáinak mértéke, és ne feledjük el a testmozgást, vagy a stresszkezelést sem, amely nélkül egészség gyakorlatilag nem létezik.
Általánosságban annyit azért ki merek jelenti, hogy a mai modern embernek, egészsége fenntartásáért, elsősorban nem a tudományra kellene várnia, hanem magának kellene a szükséges megelőző módszereket megtennie, és saját testtípusát megismernie. Ezzel megakadályozható, késleltethető, vagy ritkítható lenne a betegségek kialakulása.
Ami viszont minden embernek szükséges, az a nyugodt és kiegyensúlyozott életvitel, friss víz és levegő, rengeteg természetjárás, megfelelő társas kapcsolatok, tiszta, és megbízható forrásból származó feldolgozatlan ételek; mert ezek egysége, már önmagában is gyógyítóan hat a testre, és a lélekre is.
Ez nem a csodadiéta, hanem a létezés csodája.
